Turisztika, idegenforgalom
Látogatható természetvédelmi területek - két nemzeti park (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) -, a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. Számos irodalmi és történelmi emlék, sírok és ásatások találhatók a régióban.
A Királyi Régió
Székesfehérvár – a Királyok Városa
Székesfehérvár, az ősi Alba Regia, méltán érdemelte ki a királyi jelzőt: több mint fél évezreden át koronázó város, királyaink temetkezési helye és törvénylátó napok helyszíne volt. Számos látnivalója és sokszínű kulturális életének köszönhetően kedvelt úti cél a turisták körében. Főbb látnivalók: Országalma, Fekete Sas Patikamúzeum, Fehérvári Babaház, Püspöki Palota, Bory Vár. Székesfehérvár határában, Tác mellett található az egykori római városnak, Gorsiumnak romjai. Kulturális életének sokszínűségét bizonyítja az évente megrendezett: Királyi esküvő, a Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál, valamint a Vörösmarty Színház társulatának szabadtéri színpadon tartott előadásai.
Veszprém – a Királynék Városa
Története a honfoglalás idejére nyúlik vissza, a fejedelmi család birtokába került, püspökségét 1001-ben alapították, székesegyházának felépítésében nagy szerepet játszott Gizella királyné. Főbb látnivalók: Szent Mihály Székesegyház, Szent István Völgyhíd, Tűztorony, Kittenberg Kálmán Növény- és Vadaspark, Laczkó Dezső Múzeum. Kiemelkedő kulturális rendezvények: Veszprémi Ünnepi Játékok, Utcazene Fesztivál, Gizella Napok.
Élő hagyományok a régióban
A régióban található a mítosszá vált Herendi Porcelán-„manufaktúra”. Itt gyártják a világszerte ismert Ajkai Kristályt is. A Dunántúl Athénjeként emlegetett Pápán található Közép-Európa egyetlen Kékfestő Múzeuma.
Történelmi emlékhelyek
A vizek városát, Tatát számos forrás, két tó – az Öreg- és a Cseke-tó – teszi méltóvá az elnevezésre. A martonvásári Brunszvik-kastély neogót stílusú épülete és a kastélyt övező park és tó páratlan élményt nyújt. Észak-Vértesben található a Kamalduli Remeteség.
Szállodai férőhelyek tekintetében a térség az eddigi igényekhez alkalmazkodott; a mintegy 58 ezer férőhely csaknem fele kempingekben található és csak negyede a szállodákban. A szállodai férőhelyek 65%-a a régió Balaton-környéki településein található.
Mintegy 4000 férőhely biztosított a több mint 130 panzióban. A diákturizmus további terjedésének gátat szab, hogy kevés az olcsó, diákok (illetve szüleik) által megfizethető, a több napos iskolai kirándulások feltételét biztosító ifjúsági szálló. A falusi szállásadás, mint terjedő üdülési forma, elsősorban a balatoni és velencei-tavi településeken található meg. Mivel a régiónak nagy az idegenforgalma, így ennek megfelelően fejlett a kiskereskedelmi üzlet- és vendéglátó hálózata is. A 90-es években a régió nagyobb városaiban megjelentek a külföldi érdekeltségű üzletláncok. A nagy alapterületű, különböző szaküzleteknek helyet adó áruházak akcióikkal, kedvező hitelfeltételek biztosításával ösztönzik a látogatókat a vásárlásra. A régióban mintegy 5700 vendéglátóhely működik, természetesen az üdülőterületeken helyenként fölös számban. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken azonban szűkös az olcsó árfekvésű, melegkonyhás kisvendéglők választéka.
Falusi turizmus
A falusi szállásadás férőhelyeinek száma 1999 óta látványosan növekszik régiónkban. 2004-ben elérte a 7000-et, mely az országos szállásférőhely 15,7 %-a. A vendégek száma 17.680 melyből 2.806 a külföldi. Az összes vendég 68,6 %-a Veszprém megyében szállt meg.
A vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban 73.105 (14,7 %). A külföldiek által elköltött vendégéjszakák száma 16.460 (15,4 %). A falusi szállásadással foglalkozók száma 1.265 az országos 7.431-ből . A régió összes vendéglátójából 1008 Veszprém megyei.




