Közép-Dunántúl, a királyi régió
Hazánk legfontosabb történelmi emlékei az ország talán egyik legszebb természeti szépségű vidékén, Magyarország és Európa szívében épültek fel.
A Közép-dunántúli régió szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek, régészeti lelőhelyek bizonyítják, hogy ez a terület már ősidők óta lakott volt, s az elmúlt korok letűnt emlékeit, hagyományait felelevenítő legendák és mondák át és átszövik e térség hangulatát. A három nagy múltú, hajdani királyi város, Székesfehérvár, Veszprém és Esztergom, a magyar államiság bölcsői, s egyben vonzó turisztikai célpontok. A már a királyok és királynék által is kedvelt régió akkor, és bizonyos értelemben napjainkban is földrajzi, politikai, gazdasági, közlekedési és kulturális szempontból Magyarország legmeghatározóbb területének számított. A nagyvárosok Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém fejlettsége és fejlődése sok ember számára kínál munkalehetőséget és magas életszínvonalat.
Magyarországon 1998-ban fogadták el országgyűlési határozattal a 7 statisztikai-tervezési régiót.
A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11.117 km2-nyi területen. Itt él az ország lakosságának 11 százaléka, több mint 1.1 millió fő. Magyarország történelmi központjában, három megyét felölelve terül el a régió; Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye valamint 26 kistérség alkotja.
A Dunától a Balaton-felvidékig terjedő terület, Magyarország kicsiben. A régió domborzata rendkívül változatos, ami országunkra jellemző, az itt mind megtalálható. 77 km-es szakaszon határos Szlovákiával, végighúzódik rajta a Dunántúli középhegység, északi és keleti oldalon 130 km Duna-szakasz határolja. A hegyek, a mezők, az erdők, és a vizek békéje találkozik itt a történelmi városok - Székesfehérvár, Veszprém, Komárom - nyüzsgésével, kulturális látnivalóival és gazdag programkínálatával.
A régióhoz tartozik a Balaton szinte teljes északi partvonala, európai hírű üdülőhelyekkel, a tóra néző szőlőhegyekkel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal.
Szintén a régióban található a Budapesttől alig 40 kilométerre eső Velencei-tó, amelynek tájképi szépsége a Balatonéval vetekszik. A Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység az erdőgazdaságnak és az idegenforgalomnak ad lehetőséget, Fejér megye déli részén pedig mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas síkság található. A Mezőföld és a Kisalföld keleti része az ország kiemelkedő gabonatermelő vidékei. A régió sokszínűsége, szépsége, különleges harmóniája, természeti kincsei az ember számára már ősidőktől biztató letelepedési lehetőségeket kínáltak. A történelem előtti korra utal a Vértesszőlősi ősember, aki a tudósok szerint 350 ezer évvel korábban éppen itt élt, vagy a lovasi festékbánya.
De más őskori, kora ókori élet nyomaira is rábukkantak a régészek, amelyek nemcsak az emberek itt létéről, de a Dunántúl e részének viszonylag sűrű település-hálózatáról is tanúskodnak. Különösképpen az ókorban, amikor is Római Birodalom részeként a régiót Pannóniaként ismerték. Egyik fontos városa a Székesfehérvártól alig 10 kilométernyire levő Gorsium, amelynek egyedül álló leletegyüttese figyelemreméltó bizonyítéka az akkori civilizációnak.
Miként azok az utak, amelyeket ma is római útként emlegetnek a Balaton-felvidéken, vagy a Bakonyban, amelyek "elő nyomvonalai" voltak a mai 8-as, 82, 83-as utaknak. A Közép-Dunántúl adottságait és gazdasági erejét jól jellemzi, hogy a negyedik legdinamikusabban fejlődő térség címet érdemelte ki az uniós tagországok régiói között.
A Közép-Dunántúli Régió térképe
