A régió közlekedése
A Közép-dunántúli régió földrajzi helyzete kedvező, területe a közép-európai térség új fejlődési zónáit, innovációs erőcentrumait felfűző tengelyek metszéspontjában helyezkedik el, és ezeken keresztül összeköttetésben áll Európa magtérségeivel. Ilyenek a dél-bajor innovációs térséghez csatlakozó Bécs-Pozsony-Győr-Budapest fejlődési tengely, valamint a mediterrán "sunbelt övezethez" kapcsolódó Velence-Trieszt-Ljubljana tengely a Kijev-Trieszt folyosón keresztül.
Budapest, mint nemzetközi növekedési pólus a Közép-dunántúli Régió területén keresztül érintkezik e két közép-európai fejlődési zónával. A közvetítői szerepeket, transzferkapcsolatokat erősíti, hogy három Helsinki folyosó érinti a régiót (IV., V. és VII.). A közeli Győr és tágabb környezetének fejlődési dinamikája is jelentős vonzerőt jelent a régió észak-nyugati, nyugati térségeire. Ezeknek köszönhetően az európai fejlődési trendek közvetlenül és erőteljesen alakítják a Közép-Dunántúl fejlődését. A régió és Szlovákia közötti, 77 kilométer hosszú határszakasz Duna menti átjárhatósága egyelőre korlátozott (két korlátozott forgalmú híddal a szakaszon), és az országhatár menti együttműködések eddig kevés szerepet kaptak, bár vannak hagyományai és gyakorlata (Vág-Duna-Ipoly Eurorégió). Mindezekből az interregionális kapcsolatok erősítésének igénye, a régió határai átjárhatóságának növelése adódik, mely tekintetben jelentős kezdeményezések indultak (új dunaújvárosi és komáromi híd, elővárosi vasutak, vasúti fővonalak korszerűsítése, régióhatáron átívelő regionális közlekedési folyosók fejlesztése, stb.).
Elérhetőség szempontjából a Közép-dunántúl az egyik legkedvezőbb helyzetben lévő magyar régió, sűrű főúthálózattal rendelkezik, vasúti fővonalai jól szervezettek, és az úthálózat kiépítettsége is meghaladja az átlagot (Veszprém megye kivételével). Nehezítik azonban a régió kiegyensúlyozott területi fejlődését, hátráltatják a települések versenyképességét a közlekedési hálózat térségi, helyi és települési jelentőségű elemeinek hiányosságai. Ezek elsősorban az észak-dél irányú kapcsolatok terén, illetve a főútvonalaktól kieső periférikus térségek nehézkes elérhetőségében mutatkoznak meg, továbbá 53 esetben (Fejér: 18, Komárom-Esztergom: 8 és Veszprém 27 db) zsáktelepülési jellegben is tetten érhetők, valamint az önkormányzati utak állapotának romlásában követhetők nyomon.
Az utak minőségének javítását célozta meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, a Regionális Operatív Programon belül 2007-ben a belterületi utak fejlesztésére kiírt pályázat, melynek első támogatási szerződéseit 2008. áprilisában írták alá a Közép-dunántúli Régióban. Ennek értelmében európai uniós támogatással 16 településen, több mint 1,7 milliárd forint értékben fejleszthetik belterületi útjaikat az önkormányzatok.
A Közép-dunántúli régió kerékpárút hálózata folyamatosan kiépülőben van. A települések belső közlekedésének modernizálása megkívánja, hogy a közúti forgalom helyett egyre nagyobb teret kapjon a kerékpáros közlekedés. Egyre nagyobb igény van az egyes településeken, hogy a település központot kerékpárúttal is összekössék a külterületi lakott övezetekkel. A Közép-Dunántúli Operatív Program keretében, „Kerékpárút-hálózat fejlesztése” címmel meghirdetett pályázatnak köszönhetően több mint 600 millió forint értékben újabb kerékpárút-szakaszok épülhetnek pl. Pápán, Veszprémben, Rácalmáson, Nyergesújfaluban, Székesfehérváron valamint Tapolcán is.
A régió határán húzódó nemzetközi kerékpárút hálózaton (EUROVELO 6.) kívül hiányoznak az összefüggő kerékpárút-hálózatok (Balaton környékét kivéve), vagy az összefüggő kerékpárút-hálózattá szervezhető belső kerékpárút hálózati elemek.
A Dunától eltekintve a régióban más a kereskedelem, árufuvarozás szempontjából hajózható vízi út nincs. Annak ellenére, hogy a Duna egyben Helsinki folyosó is, a régió Duna-parti városai közül csak Dunaújvárosban található megfelelő, európai színvonalú kikötő; míg a komáromi, esztergomi kikötő fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a dunai áruszállításban a régió nagyobb potenciállal vehessen részt.
A vasúti közlekedés a fővonalak tekintetében jól szervezett, az azokon kívüli szakaszokon azonban többszörösen meghaladja a közúti elérési időket a régióban.
Miután a vasúthálózat nem jut el minden településre, az autóbusz közlekedés biztosítja az emberek számára a helyváltoztatás lehetőségét. Elmondható, hogy a régió közúti közösségi közlekedési lefedettsége 100%-os.
A régió logisztikai adottságai kiválóak. A logisztikai központok országos hálózati programjában előirányzott egységek közül - mint regionális és országos logisztikai központ szerepkörű - elsőként Székesfehérváron jött létre a kombinált fuvarozás szervezésére is alkalmas központ, amelynek fejlesztése jelenleg is tart. A székesfehérvári logisztikai központ hatóköre kiterjed a Balaton északi partjától Veszprémen át a Tatabánya-Oroszlány-Dunaújváros vonalig. Módot ad dunaújvárosi kikötővel, valamint a szentkirályszabadjai és börgöndi repülőterek fejlesztésével a vízi és légi forgalom bekapcsolására.
